2014. október 17., péntek

2014. Szeptember 1. Hétfő

Csak én lehetek ennyire szerencsétlen?!
1. az, hogy nem voltam gólyatáborban, so nem ismerem az "osztálytársaimat", bár erre még lesz 4 év.
2. Mi a francnak az a hülye ünneplő? Ezt eltudná magyarázni nekem valaki?? (Amúgy nem kell)

Nagyszerű első nap.
Nem ismerek senkit, ráadásul a hülye nővérem miatt el is fogok késni. Így kell ezt, stílusos bemutatkozás. 
Stílusos 5 perc késéssel libbentem be a suli aulájában, ahol már elég sokan gyülekeztek nem ismertem senkit, kivéve egy embert. Olivier Godin. A tavalyi osztálytárs és haver. Rövid ideig vele és az unokatesójával Matthieu-vel beszélgettem. Majd mintha elcsendesült volna a terem, úgy figyeltem fel az érkező fiúra. Ő tipikusan az a fajta srác, akire mindenki felfigyel ha belép egy terembe, még akkor is ha semmi különöset nem csinál. Először a gyönyörű szemei tűntek fel, majd pedig a mosolya, amit hátralévő életem minden napján látni akartam. Az évnyitó ünnepség lazán telt, bár nem tudtam figyelni, ugyanis a gondolataim egy gyönyörű szemű srác körül keringtek, akinek még csak a nevét sem tudtam. Nagyon nem lesz ez így jó. 
A nap további része ebben a rózsaszín ködben telt, de egy pillanatra mintha megingott volna. De csak azért, mert hallottam a nevet, amihez az arcot kell kötnöm.
Christian Bourignon.
A szívem sebesen dobogott egész nap, mint egy kis kolibri, mikor csapkod a szárnyaival. 
A másik legjobb pillanat mégis az volt, mikor kiengedtek az iskola kapuján és a tömeg egyszerre lélegzett fel. Kicsit furcsa volt még a pesti közlekedés, de én választottam ezt a sulit. :)
Hát ez lett volna az első napom 9.d-sként az új suliban.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése